Hű, már majdnem egy hónapja nem írtam semmit, szégyen gyalázat! -.-' Ezt most igyekszem pótolni a japán napok élménybeszámolójával. :) Először egy kis hivatalos ismertető, ami ezt az egészet fémjelezte.
Időpont: 2009. November 26-28. (csütörtök-péntek-szombat)(Csütörtök-Péntek: 9-18; Szombat: 9-15)
Helyszín: Fővámtéri vásárcsarnok (Kálvin tér)
Programok:
- A magyarországi japán iskola gyermek TAIKO dob csapatának fellépése
- Kimono bemutató
- Japán népdal éneklés
- Shinkendo, japán kard bemutató
- Ramen tészta kóstoltatás
- Sushi bár
- Japán teakülönlegességek kóstoltatása
- Kyoto című fotópanel kiállítás
- Bonsai kiállítás
- Origami és kalligráfia bemutató
- Japán termékek vására
- Manga és anime vásár
- Harcművészeti könyvek bemutatója
A belépés díjtalan!
Csütörtökön csak nagyon rövid időre tudtam beugrani, mert húznom kellett vissza a suliba táncolni. De így is nagy örömet okoztam a megjelenésemmel, főleg mert Setivel a MondoCon óta nem találkoztam. Meg volt a szokásos puszi és nagy ölelés. Annyira örültem, hogy eljött, mert így legalább nem kellett AnimeKarácsonyig várnom. Yakunak is köszöntem, nehogy megsértődjön a végén. :P Yaten sajnos nem tudott ott lenni, ugye a diákmunka szar ügy... Gyorsan meglestem a frissen érkezett figurákat és kiderült, nekem is megérkezett két előrendelt darabom. :D Csakhogy pénz nem volt nálam, így hát várnom kellett egy napot. Közben Zodd is befutott, kimentem érte a villamosmegállóba, mert eléggé el van dugva a bejárat. Sajnos idő hiányában kénytelen voltam elbúcsúzni, hiszen várt a keringő. (Széttáncoltam a lábamat, mert még osztálytáncot is próbáltunk. Ennek lesz némi jelentősége a továbbiakban.)
Pénteken is csak délután mentem el, mert délelőtt még a suliban untam a fejem. Gyorsan hazaszaladtam ebédelni és mentem vissza, nehogy lemaradjak valamiről. Szerencsére délelőtt és a délután kis részében nem történt semmi érdekes, sőt még vevők is alig voltak! Hiába, inkább olyan 3 óra fele kezdtek beszállingózni az emberek. Addig inkább az öreg nénik és bácsik csodálkoztak rá a figurákkal tömött pultokra. XD Vittem pénzt magammal, így át tudtam venni a két figurát: Cagallit és Luchiát. :D Setivel ránk jött az órákig tartó öt perc, már fajt az arcunk a röhögéstől. Vidámságot hoztam a társaságnak, szóval jól éreztük magunkat. Néha már az volt az érzésem, hogy hülyének néznek bennünket, de őszintén szólva nem érdekelt. XD Jó volt a pultok elrendezése, mert jobban lehetett figyelni több felé is. Ennek ellenére AnimeLand-től elcsórtak két mangát. :@ Nem értem az ilyen embereket, komolyan büszkék arra, amit tettek? :'( Setit "csak" átvágta egy nő, kért vissza még egy kétszázast, holott a pontos összeget kapta meg. Az a baj, hogy nem mertem rászólni, mert akkor tuti én lettem volna a rossz. Aztán voltak még érdekes dolgok, egy anyuka odajött a kisfiával, ami még nem lett volna gond, csakhogy a gyerek elkezdte úgy pörgetni a kulcstartó állványt, hogy eldőlt néhány figura. Szerencsére Seti éppen WC-n volt, így nem látta. Yakunak már szikráztak a szemei, nekem még tartott az a bizonyos szál. ^^' Bár lehet, hogy nem volt sok hátra, de ez ugye nem derült ki.Közben Seti végig arról győzködött, hogy Zodd elhozza a laptopot és el fogom táncolni a Haruhi dance-t. Először hallani sem akartam róla, végül belementem, pedig akkor már nem éreztem a lábaimat. (Osztálytánc próba megint. XD)Csak nem hagytak békén, végül kénytelen voltam belemenni a játékba, pedig először iszonyatosan kínosnak éreztem az egészet. Azt ugye tudni kell, hogy az önbizalmam Hinatáéval egyenlő. ^^' Esküszöm, hogy csak kólát ittam, semmi alkoholt, viszont szép lassan összegyűjtöttem minden bátorságomat és nekiláttam. Mondjuk Seti is táncolt, így már nem volt annyira vészes. XD Ááá, csöppet sem néztek hibbantnak! XDDD Egészen estig táncoltunk, már nem is számoltam hányszor ismételtük el. Annyira vicces volt, amikor odajöttek és páran még mondtak is valamit nekünk. Azért volt akinek tetszett, a takarítónők még mondták is, hogy ők is táncolni akarnak. Persze felajánlottuk, hogy álljanak be, de azért annyira bátrak nem voltak. XD Annyira hamar eltelt a délután, azt vettük észre, hogy csomagolni kéne, mert hatkor bezár az egész kóceráj. Szerencsére itt volt arra lehetőség, hogy az összepakolt csomagokat el lehessen rakni. Ez némileg megkönnyítette a következő napi kirakodást. :)
Szombaton fél nyolckor kidobattam magam az ággyal, mert viszonylag korán oda akartam érni a Vásárcsarnokhoz. Na igen ám, de elfelejtettem, hogy hétvégén ratyibb a közlekedés. Fél kilenc előtt értem oda, de még senki nem volt sehol. Azonnal telefonáltam Setinek, hogy hol vannak. Kiderült akadt egy kis problémájuk út közben, akkor éppen a villamoson zötykölődtek. Yaten és Yakumo néhány perccel később érkeztek meg, már elkezdték odahordani a cuccokat. Seti és Zodd is befutott, szóval teljes lett a csapat végre. Sajnos Yatennek megint el kellett mennie, igen a diákmunkát már említettem. Amíg nem érkezett meg minden, Yatennel kipakoltuk gyorsan a mangákat és szépen le is takartuk a doboztetőkkel. A Ne lopj! felirat hiányzott, talán csinálok egyet AnimeKarira. ^^ Közben a Chibi Hana készlete kipakolható állapotba került, így nekiláttunk. Annyira szeretek figurákat rakosgatni, elrendezni, összerakni. *.* (Nem vagyok fanatikus, csak egy kicsit. XD) Ketten gyorsan végeztünk,ezért mentem Yakunak is segíteni. A gashaponokból néhányat kiraktam, persze az egész nem fért volna ki, még három asztal is kevés lett volna. :P Először a két Evangelion figut is kiraktam, de aztán úgy döntöttem mennek vissza a dobozba. Azok olyan szépek, nem akartam hogy valaki meglovasítsa őket. XD A nagyobb figurák is kikerültek lassan, szóval kezdett pult kinézete lenni az egésznek. Ugyan hiányzott a Con hangulat, azért a Haruhi dance ismét feldobta a napot. A lábaim tényleg nagyon fájtak, de úgy voltam vele, nem csinálok ilyet minden nap. A délelőtt eléggé mozgalmas volt, legalábbis többen jöttek, mint amennyire számítottunk. Megint a kulcstartók és kisebb figurák fogytak. Szegény Yaku három nap alatt három gashapont adott el. T.T Viszont a wasabis mogyi és a Tricky kelendő áru volt, az előbbi el is fogyott pénteken. Egy kis kavarodás is volt, mert egy néni lefoglalt gashaponjáról azt hittük, hogy nincs itt. Miután elment, Seti megtalálta a figurát, de hiába kereste a nénit, nem találta sehol. Még a nevét is bemondatta, de ez sem hozott eredményt. A telefonszámát legalább megadta, így utol lehetett érni. Egy délutáni találkozót beszélt meg vele Seti, így megoldódott a gond. Több lopás és átverés nem volt, pedig számítottam rá. Legközelebb se legyen igazam, mert azok az emberek, akik ilyenre vetemednek, nem normálisak!Kóstoltunk japán tésztát is, ami leginkább a spagettire emlékeztetett, de azért kicsit más volt. Az éhenkórász banda Tricky-n élt, méghozzá töltött fajtán, ami az étcsokis után a kedvencem. ^^ Az egyetlen baj az volt, hogy túl gyorsan repült az idő, pedig nem akartam. T.T Ment a poénkodás ezerrel, ismét eljutottam arra a pontra, hogy fájtak az arcizmaim. XD Yakunak most többet segítettem figyelni, mert párszor letámadták manga ügyben.
Annyira örültem, amikor egy idős néni jött oda a pulthoz és elkezdett kérdezgetni az animéről. Aztán a japán kultúra is szóba került, meg hogy milyen összetartóak ott az emberek. A szívem csak úgy ragyogott, bárcsak több idős ember látná így ezt az egészet. Sajnos a saját nagyszüleim nem akarják elfogadni, hogy ez lett az én kis rajongásom tárgya. :( T.T
Ismét elérkezett azaz idő, amikor el kellett kezdenünk pakolni. Már nem végeztünk olyan gyorsan, mert rendesen elraktunk mindent a dobozokba és gashaponos gömbökbe. Hogy gyorsabban végezzünk, segítettem a fiúknak cipekedni, három karton Tricky-t vittem ki a kocsihoz. Nem volt nehéz, hétköznap úgyis edzek a táskával. XD Seti közben elment a találkozóra a figurák miatt, szóval ezt is kipipálhattuk. A villamosmegállóig együtt mentünk, aztán különváltak útjaink, mert pont az ellenkező irányba mentünk. Szerencsére a villamos nem jött azonnal, így még kicsit beszélgethettünk.
A szombati napnak is megvolt a termése a Mermaid Melody Pitchi Pitchi Pitch szett sellő verziói jöttek haza velem. Arigatou gozaimasu Chibi Hana! ^^ *.*
Dátum: 2009. dec. 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése